A 2013. január elsejétől hatályba lépő új OTÉK a tervek szerint jelentős engedményeket tesz az épületekhez kialakítandó parkolók terén.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet újabb ráncfelvarráson esik át. A tervek szerint 2013-tól egyszerűbb lesz a többfunkciós épületek megvalósítása, az újonnan bevezetésre kerülő többszintes területfelhasználástól a felszín alatti és feletti beruházások konfliktusának megoldása várható, és szofisztikáltabbá válik a zöldterületek szabályozása. A módosítás során a parkolók kialakításának szabályai is lazulnak.

A hajléktalanok ritkán járnak autóval

A legutóbbi OTÉK módosítás az idősotthonokhoz előírt elhelyezendő gépjármű számot redukálta le, a mostani módosítás pedig a hajléktalanszállók ügyét rendezi azzal, hogy csak a hozzájuk tartozó irodaterületet kell figyelembe venni. Hiába, igazodni kell a kor igényeihez...

Telken belül - telken kívül

Az új szövegezés szerint az épületekhez megépítendő parkolóhelyeket nem muszáj az épülettel közös telken megvalósítani, hanem 500 méteren belüli másik telken is biztosítható gépjármű elhelyezési lehetőség. Ez eddig is adott volt, de csak a helyi parkolási rendelet megengedő szabályozása esetén. Az új előírás szerint csak az út (köz- vagy közforgalom számára átadott magánút) kezelőjének hozzájárulása kell majd hozzá. A szövegezésből kikerült, hogy a parkolókat telken belül kell megvalósítani, másrészt a "más telek" szóösszetétel megjelenik az egyéb lehetőségek körét taglaló részben, tehát a szándék egyértelmű: az, hogy a telken belül nincsen lehetőség autók elhelyezésére, ne legyen akadálya az építésnek, ha egyébként a közelben bárhol másutt van mód parkolók kialakítására.

Nyilván nem működött az az időkorlát, amit a régi OTÉK megszabott az ilyen "külső" parkolók megépítésére, így ez a pár mondat sem fogja a jövőben bonyolítani a jogszabályt. Ezen kívül kedvező helyzetbe kerülnek a műemlék épületek, mert ha átalakításuk nem jár bővítéssel, nem kell számukra a gépjárművek elhelyezését biztosítani.

Döntsenek a települési önkormányzatok

A fenti lazításokat is űbereli az a módosítás, amely szerint a települési önkormányzat parkolási rendeletében az OTÉK által előírt megépítendő parkolószámtól eltérő értékeket is megállapíthat. Nincsenek már sem kategóriák, sem százalékok megadva az eltérés keretek közé szorítására. Elvileg az önkormányzat parkolók nélkül is engedhet beépítést. Itt is tetten érhető az a jogalkotói szándék, hogy a foghíjtelkek beépíthetőségét elősegítse.

Vélemény

Összefoglalva szakmai szempontból azt lehet mondani, hogy a szándék egyrészről jó és üdvözlendő. Sok beruházásnak volt kerékkötője a parkolás gazdaságos megoldásának lehetetlensége, illetve sok olyan épület létesült, ahol tucatszám árválkodnak a méregdrágán megépített teremgarázs férőhelyek. Másrészt viszont a parkolási igények folyamatosan nőnek, a belvárosok járdára parkolt autóktól zsúfoltak, ami az ottaniak életminőségét rontja. Egy új épület automatikusan "nyugvó forgalmat" is generál, hiába dugjuk a fejünket a homokba, ezeknek az autóknak további helyekre lesz szükségük. A parkolási díj sem csodafegyver, a lehetőségei végesek. A közösségi közlekedés sem ér el mindenhová, és a ráhordó P+R parkolók terén is óriási a deficit.    Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy épület 50-100 évre épül, és utólag nem valószínű, hogy mélygarázst lehet alá varázsolni, pláne, ha az már az építéskor is problémákba ütközött. Viszont ekkora időtávon már bízhatunk olyan fejlesztésekben, amik a saját tulajdonú autók szükségességének redukálását okozhatják. A közforgalom magánterületen létesült férőhelyekre történő beterelésének egyelőre jogi, gazdasági és pszichés akadályai is vannak. Pedig jelenleg ez volna az egyetlen jó rendszerszintű megoldás.

A ló egyik oldalán tehát az eladhatatlan férőhelyek, a másik oldalán a majdan parkolók nélkül épülő belvárosi épületek állnak. Ahhoz, hogy a parkolás terén nyeregben maradjunk, minden esetre egyedi mérlegelés volna szükséges. Erre a módosítás elvileg lehetőséget teremt, de egyelőre az még nem világos, hogy az építmények rendeltetésszerű használatához eddig előírt, merev parkoló szám meghatározás differenciáltabbá tételét mi fogja majd ellensúlyozni, lesznek-e a drasztikus lazítás alkalmazásának feltételei amit az önkormányzatoknak be kell tartaniuk, például kell-e majd közlekedésvizsgálatot, vagy hatástanulmány készíteniük.

Rodé Lajos