A legfelsőbb bíróság döntött: Forgalomképtelen ingatlan esetén az osztott tulajdon kizárt.

A soproni mélygarázs építése kapcsán felmerült jogértelmezési vita több fórumot is megjárt, eljutott egészen a Legfelsőbb Bíróságig. A kérdés így szólt:

Építhet-e köztér alá az önkormányzaton kívül bárki más mélygarázst?

A Legfelsőbb Bíróság közleménye szerint az olyan dolgok, amelyek közvetve vagy közvetlenül társadalmi célokat szolgálnak, vagy bárki számára hozzáférhetőek, köztulajdonban állnak; ezeknek rendszerint az állam, illetve az önkormányzatok a tulajdonosai. Az önkormányzatokról szóló törvény szerint a közjavak védelme érdekében forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az ilyen dolgokra nézve tulajdonosváltozás nem jöhet létre, másrészt kizárja a dolog elidegenítését és megterhelését.

Földtulajdon esetében a tulajdonjog nemcsak a föld felszínére, hanem a föld mélyére és a felszín feletti térre is kiterjed, és a földön létesített épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.

Amennyiben egy önkormányzat és egy beruházó közötti megállapodás osztott tulajdont eredményezne, hogy az épület önálló ingatlanként a beruházás megtérülését kívánó építkező tulajdonába kerülhessen, az épület tulajdonosa a földrészletre használati jogot szerezne. Az ilyen megállapodás nem más, mint elidegenítés, mert az épület tulajdonjoga egyébként a földtulajdonost illetné meg. A forgalomképtelen ingatlan felszínén, felszín alatti vagy feletti részén emelt épület tulajdonjogát a törvény erejénél fogva kizárólag a földtulajdonos szerezheti meg, vagyis az önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlan részben sem válhat ki az önkormányzat tulajdonából. Forgalomképtelen ingatlan esetében tehát osztott tulajdon keletkezése kizárt.

(forrás: www.stop.hu)