Újabb fordulatot vett a soproni és a váci mélygarázsok ügye. Bár a soproni létesítmény néhány hónap múlva elkészül, a beruházás ellenzői „az eredeti állapot helyreállítását” követelik a bíróságon. Míg korábban az önkormányzat megkárosítása volt a vád, most mind Sopronban, mind Vácott azt próbálják bebizonyítani: a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok akár csak építkezésre – pontosabban mélyépítés céljából – átadjanak közterületeket magánbefektetőknek. Csakhogy magánbefektetők nélkül nincs építkezés. Egy másik törvénycikk ugyanis tiltja, hogy egy önkormányzat éves bevételei 70 százalékánál jobban eladósodjon. Egyébként magánbefektetők bevonásával, közterület átadásával számos mélygarázs épült például a fővárosban: a Gresham előtt, a Szabadság téren vagy a Bazilika előtti tér alatt.

Mintha a politika foglyává vált volna a soproni és a váci mélygarázsépítés. A soproni létesítmény építésére még tavalyelőtt októberben kötött szerződést a kifejezetten erre az építkezésre létesített SPT Mélygarázs Kft. a város akkori szocialista támogatású polgármesterével.

A városvezetőt öt-hat ügyben folyamatosan korrupciós vádakkal illette az ellenzék – többek között a mélygarázzsal kapcsolatban is felvetették: drága, pályáztatás nélkül épül, előnytelen a városnak. Közben a tavalyi választásokon a polgári pártok kerekedtek felül a városvezetésben, így az ellenzők immár kormányzati pozícióból bíróságon követelik: érvénytelenítsék az éppen befejezéshez közeledő mélygarázs szerződését, és adják a garázs tulajdonjogát az önkormányzatnak, igaz, erre az önkormányzatnak nincs pénze, és hitelt sem vehet fel rá. A beruházó véleménye szerint ez olyan, mintha a beruházó befektetett pénzét és munkáját akarná elvenni.

Hasonló a helyzet Vácott. Ott is a szocialista polgármester kötött szerződést a mélygarázs építésére a Váci Központi Parkoló Beruházó Kft-vel, s az egyezséget a sopronihoz hasonló vádakkal illeti az ellenzék. A különbség csak annyi, hogy a váci polgármestert újraválasztották, így ott továbbra is ellenzéki berkekből ismétlődnek a Sopronban hangoztatott érvek.

Jogi képtelenség

A soproni jobboldal azt szeretné kimondatni a bírósággal: az előző polgármester jogtalanul biztosított földhasználati jogot a Petőfi téri mélygarázs építőjének. A földhasználati jogból ugyanis a magyar jog szerint elővásárlási jog is következik, márpedig közterületre ilyet magánbefektető nem szerezhet.

Ráadásul – görgetik tovább az érvelést – ha már a magánbefektető használati jogot kapott, a törvény szerint meg kellett volna fizetnie a földhasználat ellenértékét. Számításaik szerint ez (a tér 2 milliárd forintos eszmei értékéből levezetve) 1,1 milliárd forintra rúgna, vagyis a polgármester ezzel az összeggel megkárosította a várost.
Erre rímelnek a váci tiltakozások is.

A soproni politikusok gondolatmenete lényegében azt jelenti, hogy Magyarországon törvényes módon lehet mélygarázst építeni. Az ilyen létesítményeket ugyanis szinte mindig közterületek alá építik, s az építkezést mindig magáncégek végzik. Elvileg persze építtethetne maga az önkormányzat is – csakhogy a 2-3 milliárdos költség túl nagy falat egy önkormányzati büdzsének, a hitelfelvételt pedig az zárja ki, hogy a törvény tiltja, hogy egy önkormányzat bevételei 70 százalékánál jobban eladósodjon.
Éppen ezért a soproni és váci konstrukcióhoz hasonlóan épült az összes nagyobb fővárosi mélygarázs.

A Gresham alatti parkoló például benyúlik a Roosevelt tér alá, sőt a parkoló kijáratai is ott vannak. Ugyanez a helyzet a Szabadság tér esetében, azzal a különbséggel, hogy ott a teljes mélygarázs a közterület alatt helyezkedik el. Ott nem jelentett problémát, hogy elválasszák egymástól a tér – amely megmaradt közterületnek – és az alatta levő parkolóház tulajdonjogát. Az üzemeltető társaság csupán az utóbbival rendelkezhet. Ugyanilyen konstrukcióban épült az Erzsébet téri vagy a Szent István-bazilika melletti mélygarázs – utóbbit pont a fideszes Karsai Károly írta alá V. kerületi polgármesterként.
A soproni és váci beruházást végző cégek jogi képviselője, Kaló Ágnes – aki az amerikai Yale egyetemen is jogi diplomát szerzett – úgy érvel: a nyugati világban teljesen szokványos, hogy elválik egymástól a föld, és a rajta létesített építmény tulajdonjoga. Erre a magyar jog is lehetőséget ad, csak a mélygarázsok építéséig ez kevés esetben merült fel. Közterületek alatt igenis lehet mélygarázst építeni, ha ezt önkormányzati rendelettel elfogadott szabályozási terv lehetővé teszi, és az önkormányzat képviselő-testülete a ráépítési jogot megadja a beruházónak. Nyilvánvaló az is, ha az autókkal telezsúfolt terek helyett civilizált külsőt akarunk adni városközpontjainknak, a jognak lehetőséget kell adni arra, hogy valamilyen módon a föld alá lehessen vinni az autókat. Ez történik Sopronban és Vácott is, ahol a mélygarázsok 250, illetve 320 járművet fogadnak majd be. S a terek – díszburkolattal, szökőkúttal – élhető módon csatlakoznak vissza a város vérkeringésébe. Hatalmas tévedésben vannak a soproniak, mert elfelejtik, az SPT Kft. ráépítési jogot kapott a Petőfi tér alatti mélygarázs építésére, s szerződésben rögzítik, hogy a tér tulajdonjoga minden esetben az önkormányzaté marad. A földhasználati és elővásárlási jog a törvény erejénél fogva illeti meg a mélygarázs tulajdonosát. De az elővásárlási jog meglehetősen elméleti: az SPT Kft. csak akkor gyakorolhatná, ha az önkormányzat eladná a Petőfi teret, amit nem tesz meg. A befektető véleménye szerint az önkormányzat jogi képviselője megtévesztette téves jogértelmezésével az önkormányzatot és belevitte egy értelmetlen peres eljárásba.

Forrás nélküli megoldás

Ma más alig-alig hangzanak el az önkormányzat megkárosításáról szóló eredeti vádak. Emlékeztetőül, az új váci önkormányzati képviselők azt vetették a polgármester szemére, hogy a szerződésben minden kockázatot az önkormányzat vállal, hiszen a magáncég az önkormányzat által biztosított hitelből építkezik, ráadásul a futamidő végén tulajdonában tarthatja a létesítményt (Demokrata 2007/7). Az építtető cég mindkét állítást cáfolja. Véleménye szerint a váci képviselő-testület a ráépítési jog adásával jó döntést hozott: mégis megoldják a belváros parkolási gondjait.

- Valójában egy lízingszerű konstrukcióról van szó – magyarázza Keresztes Éva, a két kivitelező céget alapító holding gazdasági igazgatója. – Mivel az önkormányzatnak nincs forrása az építkezésre, külföldi bankgaranciákat felhasználva mi biztosítjuk a beruházás finanszírozását. A 20-25 éves futamidő végén pedig jelképes áron átadjuk az önkormányzatnak a garázs tulajdonát.

És pontosítja a részleteket: a beruházáshoz mintegy kétmilliárd forintot kell adnia a cégnek. A területre ráépítési jogot kapnak az önkormányzattól, amely az építkezés mintegy kétéves időtartama, valamint a mélygarázs fennállásának időtartamára szól. Miután elkészül a mélygarázs, két lehetőség van: vagy az építtető cég működteti tovább, vagy átadja a garázs üzemeltetésének jogát egy önkormányzati cégnek.

Az önkormányzatok általában az utóbbi iránt érdeklődnek, azonban mindkét esetben a határozott ideig, általában 20-25 évig tartó bérleti szerződésben havi 20 millió forint bevételt kell garantálniuk a garázs tulajdonjogát megtartó építtető cég számára. Amennyiben a bevételek nem érik el ezt az összeget, az önkormányzati költségvetésből kell kipótolni.

Az önkormányzat semmi mást nem tesz, mint amit a helyi Volánnal csinál: amennyiben a Volán veszteséges, akkor pótolja a hiányt. A garázs esetében azonban az önkormányzat egy idő után megszerzi a garázs tulajdonjogát, míg a buszokét nem. Az, hogy a  mélygarázs megteljen vagy gazdaságosan működjön, teljes mértékben az önkormányzat hatáskörében van: ő tudja megszabni a parkolás díját a felszínen és a mélygarázsban, és az autókat ésszerű parkolási rend kialakításával beterelni a mélygarázsba. A VKPB Kft. becslései szerint amennyiben a mélygarázs 30-40 százalékos kapacitás-kihasználtsággal működne, nem lenne szükség az önkormányzati kiegészítésre (persze ez függ a helyáraktól is, szerkesztőségünk számításai szerint például 200 forintos óradíj esetén 50 százalékos helykihasználtságra lenne szükség, ami reálisan teljesíthető). A 20 éves futamidő letelte után pedig a garázst birtokló cég jelképes áron – a szándéknyilatkozat szerint mintegy 3 millió forintért – az önkormányzat tulajdonába adja a mélygarázst.

Steiner Gábor, a VKPB Kft. beruházás vezetője úgy véli, a parkoló telítettségével nem lesz gond. Vácott épp most építik át a belvárost, az úgynevezett Csirkepiac környékét sétálóutcává alakítják, amelynek keretében 95 parkolóhelyet szüntettek meg. Számítanak a belvárosi székhelyű cégekre is, amelyek reményeik szerint élnek kedvezményes bérletajánlataikkal dolgozóik parkolási gondjainak megoldásában.

Ez az úgynevezett operatív lízing azért is előnyős az önkormányzatoknak, mert a lízingdíjat nem a garázsokat működtető cég adózott eredményéből kell fizetni, hanem költségként elszámolható.

Európai irány

Bár a két város jobboldali frakciói most ellenzik a mélygarázsépítést, Vácott már 1992, Sopronban pedig 2001 óta tervezik, hogy valamilyen módon a föld alá vigyék a belvárosi parkolóhelyeket. Kaló Ágnes arra emlékeztet, amikor a kérdésről szavazott a váci önkormányzat, a 23 képviselőből 20 a mélygarázs mellett foglalt állást – vagyis jobboldalról is kapott támogatást a létesítmény. Sőt, Fördős Attila, a Fidesz akkori frakcióvezetője a konstrukció teljes ismeretében is a mélygarázs mellett foglalt állást. Sopronban ehhez hasonlóan a fideszes dr. Molnár Ágnes országgyűlési képviselő is elismerte, hogy szükség van a beruházásra és hogy az önkormányzat azt saját forrásból nem tudja megvalósítani. Sopron ugyanis eleve hitelképtelen, mivel költségvetési hiánnyal küzd.

A kérdés az: akarunk-e csendes, kulturált, élhető városközpontokat? Ahol idilli tereken és parkokon át sétálhatnak a látogatók egyik látnivalótól a másikig – valahogy úgy, ahogy ezt Svájc vagy Ausztria városaiban tapasztalhatják a turisták. A világon mindenhol az a tendencia, hogy az autókat a közterek, közutak alá, mélygarázsokba terelik. Úgy látszik, Magyarországon a politika bizonyos szintjein ez a fejlődés megállt. Jó lenne elgondolkodniuk a politikai pártoknak, hogy az ilyen jellegű magánbefektetéseket nem gátolni, hanem támogatni kellene. Pereskedés és elhamarkodott feljelentések miatt inkább arra kellene fordítani az energiánkat, hogy minél több autók nélküli szabad teret biztosítsunk magunknak a városban. A magántőke bevonására pedig igenis szükség van: hiszen így tud hazánk közlekedési és városrendezési kultúrája mielőbb felzárkózni a fejlett Európához.

Kárász Andor
Demokrata 2007. május

(forrás: Vác Online)