Október 6-ától a gázüzemű járművek is használhatják a mélygarázsokat bizonyos megkötésekkel.

Október 6-án lépett életbe a Belügyminisztérium 28/2011. (IX. 6.) BM számú, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló új rendelete, mely szerint a gázüzemű járművek is használhatják a mélygarázsokat bizonyos megkötésekkel.

A CNG-üzemű járművek számára teljesen nyitottá válnak ezek a parkolóhelyek, míg az autógázzal hajtott társaiktól elvárás lesz a biztonsági szelep. A benzinkutakon is egyszerűbbé válik a tankolás: a gáz töltőfej ezentúl lehet ugyanazon a kútoszlopon, mint a benzin és a gázolaj töltőpisztolya.

Az új szabályozás komoly előrelépést jelent a gázüzemű járművekre vonatkozó korábbi tankolási és parkolási szabályokkal szemben. A rendelet 267. § (3) bekezdése szerint „a töltőállomáson megengedett a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelően kialakított többfunkciós, éghető folyadékot és LPG-t és/vagy CNG-t együttesen kiszolgáló kútoszlop elhelyezése”, vagyis a gázüzemű járművek tulajdonosai számára egyszerűbb és kényelmesebb lehet a tankolás a jövőben, hiszen ugyanazon a kútoszlopon megtalálhatják a CNG-t, az autógázt és a benzint vagy a gázolajat kiszolgáló töltőfejet, illetve töltőpisztolyt.

A korábbi bosszantó tiltások után, amelyek részben gátolták a tiszta gázüzemű közlekedés terjedését, nagy jelentőségű a rendelet 601. §-a, amely felsorolja a gázüzemű járművek számára tiltott területeket. Az (5) bekezdés szerint az LPG-s autókkal továbbra is tilos behajtani a talajszint alatti garázsokba, ez azonban nem vonatkozik „a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő biztonsági szeleppel felszerelt járművekre”. Mivel a legutóbbi években beszerelt átalakítók ezeknek a követelményeknek már megfelelnek, az új szabályozás tulajdonképpen feloldja a mélygarázstilalmat. A sűrített földgáz üzemanyag (CNG) esetében a talajszint alatti garázsokra vonatkozó tilalom egyáltalán nem szerepel, míg mindkét típusú gázhajtás esetében tilos olyan helyekre hajtani be, „ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított”.

A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) üdvözli az európai szellemben fogant új szabályozást, amely megszünteti a műszaki fejlődés által már régen túlhaladott tiltásokat. Domanovszky Henrik a Klaszter elnöke úgy nyilatkozott, hogy a gázközlekedéssel kapcsolatban állók – így többek között az MGKKE és annak tagjai is – már régóta szerették volna elérni a feleslegesen szigorú szabályok enyhítését, hiszen ez volt az egyik oka annak, hogy az autóstársadalom némileg idegenkedett a tiszta gázüzemű közlekedésre való áttéréstől. Az elnök hozzátette: például a CNG használata esetén a rákkeltő szilárdrészecske-kibocsátás lényegében nem lép fel, a rendkívül káros és a szmog kialakulásáért elsősorban felelős nitrogénoxidok kibocsátása pedig akár az ötödére csökkenhet, míg a CNG hajtással nagymértékben csökkenthető a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása. Az sem mellékes szempont, hogy a gázzal hajtott motorok a dízeleknél akár 5 dB-el is csendesebb járással biztosítják a sűrűn lakott területek nyugalmát. „Nagyon reméljük, hogy az új szabályozás feloldja az autósokban a korábban kialakult gátlásokat” – fogalmazott a szakember.

Háttérinformáció:
A CNG 200 barra sűrített metángázt jelent, amely származása szerint lehet földgáz, vagy alternatív kitermelésű ún. kísérőgáz is. Továbbá származhat megújuló forrásból, a biogáz előállítás fontos alkotó részét értékes metángáz képezi, ez tisztítás után járműhajtására is alkalmas. Ipari előállítás szintén létezik, pl. a biomassza pirolízises feldolgozási folyamatában előállított szintetikus gázból tiszta metángáz is formálható, de az Audi által e-gas-nak nevezett, a megújuló áram transzformálásával előállított gáz is tiszta metán. A metán, kémiai képlete szerint CH4, az összes szénhidrogén molekula közül a legkedvezőbb molekula szerkezetet kínálja ahhoz, hogy az égéstérben a legkevesebb káros anyag fejlődjön és a legalacsonyabb üvegházhatású CO2 emissziót bocsássa ki. Számszerűen, dízel motoroknál akár 10 %-kal, benzinmotoroknál mintegy 25 %-kal kisebb kipufogó CO2 emissziót okoz. A megújuló forrásból származó metán esetén, az alapanyag és a technológia függvényében a légkörbe jutó új üvegházhatású gáz mennyisége még sokkal alacsonyabb, akár nulla közelébe is csökkenhet. Mindeközben a metángázzal hajtott motorok PM (PM10, PM2,5 egyaránt) szilárd részecske kibocsátása szinte nulla, NOX kibocsátása pedig már régóta az évtized közepétől majd érvénybelépő nagyon szigorú EURO6 előírásai által megszabott határérték alatt marad. Nem utolsó sorban, haszonjárműveknél és buszoknál van komoly jelentősége a jelentős, akár 5 dB-lel alacsonyabb üzemi zajszintnek, ami kevesebb, mint fele akkora zajterhelést jelent.
Figyelem! Ez az autógáz nem az az Autógáz, amelyet LPG néven széles körben használnak ma Magyarországon is és elsődleges alapanyagául a propán, valamint bután gázok elegye szolgál és elsődlegesen a kőolaj finomítás egy termékeként kerül a töltőhelyekre.

A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesületről (MGKKE)
Az MGKKE, vagyis Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesületet alapító tagjai azért hozták életre, hogy együttes erővel segítsék elő hazánkban is a gázüzemű járművek elterjedését, amelynek kedvező hatásai mindenki számára tartogatnak előnyöket. Az MGKKE tagjai között olyan szakmailag elismert, nagy cégek szerepelnek, amelyek együttesen a gázüzem elterjedéséhez minden elemet felölelnek; a biogáz kondicionálás technológiáját szolgáltató, töltőállomás infrastruktúrakészítő, járműgyártó és -forgalmazó, továbbá gázszolgáltató mind megtalálható a tagok sorában, így az érdeklődők számára teljes körű tanácsadással szolgálhatnak.

(forrás: http://parkolok.hu/ )